Gyűrű és Rúd

 A fegyencedzés azt ígéri, hogy az erőfejlesztés súlyok, és mindenféle különösebb speciális eszközök nélkül, átlag börtönben és háztartásban előforduló eszközökkel el lehet érni. Valóban, általában fal, padló, asztal, szék a legtöbb háztartásban előfordul. Az egyetlen speciális eszköz a húzódzkodásra alkalmas eszköz, ami pl. egy panellakásban meglehetősen ritkán fordul elő. Márpedig, aki húzódzkodni is akar, annak előbb-utóbb találnia kell egy megfelelő eszközt.

Isildur blogjában a kommentek között több helyen is felvetődik, hogy milyen rudat szerezzünk be, vagy vegyünk-e inkább gyűrűt. Szögezzük le rögtön, hogy nincs, mindenki által „kötelezően” választandó, „ideális” megoldás. A választást sok minden befolyásolhatja, a magasságod, súlyod, a rendelkezésre álló pénzügyi keret, a lakásod vagy házad felszereltsége, stb. Én nyilván a saját vásárlásommal már állást foglaltam, de azért megpróbálom objektíven felsorakoztatni a választási opciókat.

1) Olcsó, ajtóba illeszthető, fúrás nélküli rúd

Olcsó húzódzkodó rúd

Pár ezer forintért vesztegetik. Működési elve szerint gyakorlatilag egy változtatható hosszúságú tolható rudat illesztesz az ajtókeretbe, amit ha jó erősen meghúzol, a súrlódás elvén megtartja a súlyodat.

Előnye az olcsóság, és a széles körű felhasználhatóság. A magasság az ajtókeret magasságáig állítható, tehát ideális lehet a vízszintes húzás vagy a bicska húzódzkodás gyakorlásához is.

Hátránya a teherbírás, illetve az ajtókeretre gyakorolt esetleges rongáló hatás. Általában olyanok, hogy bizonyos szélesség felett csökken a teherbírásuk, és ha szélesebb az ajtókeret, akkor már ritkán bír el egy 100 kilós, vagy a fölötti embert. Ugyancsak problémás lehet, hogy a magassága nem lehet nagyobb az ajtókeretnél, ami elég alacsonynak számít mondjuk a függeszkedésben végrehajtott lábemelésekhez. Megvan az esélye – különösen, ha nehezebb vagy – , hogy ha olyan erősen meghúzod, hogy a súlyodat megtartsa, akkor tönkreteheti az ajtókeretet. Állítólag trükközöl (pl. papírlapot, rongyot stb. teszel a végébe), vagy ha óvatosan teszed fel, akkor az ajtókereten nem látszik meg a nyoma, de azért vigyázni kell vele. (Kép innen)

2) Ajtókeretbe fúrható rudak

Ugyanaz, mint az előbb, de nem csak a súrlódás tartja az ablakkeretben, hanem belefúrod. Hátránya, hogy az ajtókeretet eléggé tönkreteszi, macerásabb a le- és felszerelése, és persze nem változtathatod állandóan a magasságát, viszont ha nehezebb vagy, jóval stabilabban tart.

3) Önmegtámasztó rudak

Szintén ajtókeretben használható, de egy ügyes megoldással nem belülről az ajtófélfára, hanem a fölötte lévő falra támaszkodik. Láttam egy nálam jóval alacsonyabb haveromnál működés közben, elég jó, stabil tartást ad. Bármikor könnyen feltehető és levehető. Hátránya gyakorlatilag nincs, csak az, hogy az előző megoldásoktól picit drágább, és nagyobb szabad hely kell az ajtó körül. Magassága nem állítható, hiszen el kell érnie az ajtókeret feletti falat. (Kép innen)

4) Bordásfalra szerelhető húzódzkodó-tolódzkodó keret

Bordásfali húzódzkodó

Ha véletlenül van otthon egy bordásfal, ez a legideálisabb megoldás. Stabil tartás, változtatható magasság, bármikor feltehető/levehető. Többségük tolódzkodásra is használható. Az ára nagyon széles skálán mozog. (Kép innen)

5) Fixen felszerelhető keret

Fix rúd

Felfúrod a falra vagy a plafonra. Egy lakásban elég rondán nézhet ki, de edzőterembe, műhelybe ideális lehet. A magassága sem állítható, viszont nagyon stabil. (Kép egy azóta már törölt apróhirdetésből)

6) Gyűrű

Gyűrű

Paul Wade a könyvben kissé érdekesen áll hozzá a gyűrűhöz. Egyrészt azt írja, hogy a gyűrű az ideális megoldás, hiszen akkor szabadon tudod változtatni a kezed szögét húzódzkodás közben, ugyanakkor az összes, gyakorlatot bemutató fényképen a rudas megoldás szerepel. A gyűrű – ha ügyesen szereled fel – kis helyet foglal, változtatható a magassága, bármilyen fogással használható. Mindenképpen ajánlatos befúrni a felfüggesztést a plafonba. Ára önmagában pár ezer forint, de a felszereléséhez szükséges eszközökkel együtt ennek a duplája is lehet. Sok más jellegű gyakorlatra is alkalmas. Kérdéses, hogy egykezes gyakorlatoknál mennyire nehezíti meg a gyakorlatot, hogy oldalirányban nem túl stabil. (Kép innen)

Én a fenti megoldások közül a gyűrűt választottam. A választásomnál a fő szempontok voltak: magas vagyok, majdnem 100 kg. körüli súllyal, így a fúrás nélküli rudak számomra nem ideálisak. A magasságom miatt az önmegtámasztó rúd sem ideális. Viszonylag gyenge vagyok, így a húzódzkodás kezdeti lépéseinél szükségem van arra, hogy alacsony magasságot is be lehessen állítani. A lakásom kicsi panellakás, ahol a keveset akartam fúrni, viszont nem akartam azt sem, hogy használaton kívül foglalja az értékes helyet.

Egy következő postban kirakom, hogy nálam hogyan van felfüggesztve a gyűrű, aki hasonlóban gondolkodik, annak érdemes legalábbis megfontolni egy hasonló elrendezést.